-
1 ἐξ-αρκέω
ἐξ-αρκέω (s. ἀρκέω), ausreichen, hinreichen, genügen; ἡ.Σκῦρος ἐξαρκοῦσά μοι ἔσται Soph. Phil. 457, vgl. O. C. 6. 1118; τάδ' ἐξαρκεῖ πόσει Eur. Hipp. 280; πᾶσιν, Allen gewachsen sein, Suppl. 574; ἐμοὶ σὺ ἐξαρκεῖς εἷς ὢν μόνος Plat. Gorg. 475 e; πρός τι, Rep. VII, 526 d Xen. Mem. 4, 1, 5; εἴς τι, Xen. u. Sp.; ὁ βίος μοι δοκεῖ τῷ μήκει τ οῦ λόγου οὐκ ἐξαρκεῖν Plat. Phaed. 108 d; abs., οὐ ταῦτα μόνον ἕξήρκεσεν Andoc. 4, 15; ὡς ἐξαρκέσον, als werde es hinreichen, Is. 6, 13; imperson., ἐξαρκεῖ μοι, es genügt mir, ἐξήρκει ἡμῖν ἡσυχίην ἄγειν Her. 7, 161; Antiph. 1, 10. 5, 66; οἷς οὐκ ἐξαρκεῖ ὁρᾶν Isocr. 4, 123; ἐξαρκεῖ αὐτοῖς καταζῆν ἀγάμοις Plat. Conv. 192 b; εἰ ἐξαρκεῖ σώματι εἶναι σώματι Rep. I, 341 e; ἐξαρκέσει αὐτῷ ὁπότερ' ἂν ποιῶμεν Conv. 176 c; ἐξαρκέσει σοι τύραννον γενέσϑαι Alc. II, 141 a; – c. partic., καὶ ταῠτα ἔχουσιν οὐκ ἐξήρκεσεν αὐτοῖς, es genügte ihnen nicht, dies zu haben, Dem. 47, 52; τὸν νοῦν διδάσκαλον ἔχουσα χρηστὸν ἐξήρκουν ἐμοί, ich war zufrieden, ihn zu haben, Eur. Tr. 648; Ar. Equ. 522; πῶς ἂν ἐξαρκέσειεν ὁ τύραννος χρήματα ἐκτίνων, wie sollte er im Stande sein zu bezahlen? Xen. Hier. 2, 12. – Bei Pind. φίλοις ἐξαρκεῖν, ihnen hinreichende Dienste leisten, N. 1, 32; κτεάτεσσι, genug davon haben, Ol. 5, 24; τὶ πρό τινος, Etwas für Jemanden darbringen, Xen. Msm. 2, 4, 7.
-
2 ἐξαρκέω
I of objects, to be quite enough for, suffice for,τινί Heraclit.114
, S.OC6, 1116, Ph. 459, etc.;ἔμοιγ' ἐ. ὃς ἂν μὴ κακὸς ᾖ Pl.Prt. 346c
;ὁ βίος μοι δοκεῖ τῷ μήκει τοῦ λόγου οὐκ ἐξαρκεῖν Id.Phd. 108d
;ἐ. εἴς τι Lys.19.55
, 30.20; , X.Mem.4.1.5: c. inf.,μία μεσότης ἂν ἐξήρκει.. συνδεῖν Pl.Ti. 32a
: abs., suffice,μέτρια δ' ἐξαρκεῖν ἔφη E.Supp. 866
, cf. And.4.15;βραχὺς.. ἐξήρκει λόγος D. 18.196
.2 impers., ἐξαρκεῖ it is enough for, suffices for, c. dat. pers., Pl.Prt. 336c, al.: with inf. added,ἐ. ἡμῖν ἡσυχίην ἄγειν Hdt.7.161
;ἐ. σώματι εἶναι σώματι Pl.R. 341e
; alsoἐξαρκέσει σοι τύραννον γενέσθαι Id.Alc.2.141a
;ἐξαρκέσει εἰπεῖν D.27.12
; , cf. Isoc.19.47: c. dat. pers. et part., : abs.,οὐκ ἂν ἐξαρκέσειεν Id.21.129
; enough!Pl.
Grg. 503a, Hp.Ma. 302b;ὡς ἐξαρκέσαν, εἰ.. Is.6.13
.II of the subject, to be satisfied or content with,κτεάτεσσι Pi.O.5.24
; ἐ. διαίτῃ to be strong enough for it, Hp.Aph.1.9; πᾶσιν ἐ. to be a match for all, E.Supp. 574: abs., ἐξαρκέσας ἦν Ζεύς Zeus was strong enough, ib. 511: c. part., τὸν νοῦν διδάσκαλον ἔχουσα ἐξήρκουν ἐμοί I contented myself, was satisfied with having, Id.Tr. 653, cf. Ar.Eq. 524; πῶς ἂν.. ἐξαρκέσειε.. ἐκτίνων; how could he pay enough? X.Hier.7.12:—[voice] Pass., οὐκ ἐξηρκεῖτο φυγαδεύειν dub. l.in Plb. 13.6.6.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξαρκέω
См. также в других словарях:
εξαρκώ — (AM ἐξαρκώ, έω) 1. (για πράγμ.) είμαι αρκετός, επαρκώ, φτάνω («ὁ βίος μοι δοκεῑ τῷ μήκει τοῡ λόγου οὐκ ἐξαρκεῑν, Πλάτ.) 2. απρόσ. είναι αρκετό, «φθάνει», αρκεί («ἐξήρκει ἡμῑν... ἡσυχίην ἄγειν», Ηρόδ.) 3. (για πρόσ.) αντέχω σε κάτι, είμαι αρκετά… … Dictionary of Greek